Régen nem írtam, lelkiismeret furdalásom is van rendesen. Ez nem jelenti azt, hogy nem is főztem, sőt, néhány nagyon jól sikerült étel fotója várja, hogy végre megosszam veletek. Remélem hamarosan sorra kerülnek.
Nemrégiben néhány napot a Balatonon töltöttünk és mennyei gasztronómiai élvezetben volt részünk.
Rendszeresen főzünk halászlét a szomszédunkkal. Na nekünk nagyon könnyű dolgunk van, (mondjam inkább, hogy nekem) Ákos nagy horgász, ha apró halat fog akkor halászlé alapot készít belőle és beteszi a fagyasztóba. Ebből az alapléből kaptunk, annyi volt a feladat, hogy bográcsban beízesítsük. Na jó, a férjem csinálta. :-) Én csak a borocskákat töltöttem nekik.
Azaz töltöttem volna, ha a halászlé alap mellé még nem egy gyönyörű süllőt kaptunk volna. Ugyanis a kedves szomszédunk arra gondolt, süllőszeleteket főzünk a halászlébe. Hát én nem erre gondoltam. Inkább az jutott eszembe, milyen szépen mutatna ez a hal a tepsiben.
Magán akcióba kezdtem. Keresztben kissé beirdaltam, megsóztam, borsoztam, megspékeltem fokhagyma gerezdekkel, beterítettem házi füstölt szalonnával és a sütőben piros ropogósra sütöttem.
Nagyon finom volt a halászlé, igaz süllő szeletek nélkül.
De a süllő! Hát az valami mennyei lett! Azt hiszem ez az a kategória amit az ember nem győz zabálni.
Már csak a romok hevertek a tálon amikor észbe kaptam, hogy nem készült róla fotó. Sajnos. Kárpótlásul rólam készült egy, ahogyan az utolsó falatokat tuszkolom magamba. Be kell érnetek ennyivel.
De ha a Balaton környékén jártok, ne érjétek be ennyivel. Feltétlenül kóstoljátok meg ezt a fenséges húsú halat.
Nemrégiben néhány napot a Balatonon töltöttünk és mennyei gasztronómiai élvezetben volt részünk.
Rendszeresen főzünk halászlét a szomszédunkkal. Na nekünk nagyon könnyű dolgunk van, (mondjam inkább, hogy nekem) Ákos nagy horgász, ha apró halat fog akkor halászlé alapot készít belőle és beteszi a fagyasztóba. Ebből az alapléből kaptunk, annyi volt a feladat, hogy bográcsban beízesítsük. Na jó, a férjem csinálta. :-) Én csak a borocskákat töltöttem nekik.
Azaz töltöttem volna, ha a halászlé alap mellé még nem egy gyönyörű süllőt kaptunk volna. Ugyanis a kedves szomszédunk arra gondolt, süllőszeleteket főzünk a halászlébe. Hát én nem erre gondoltam. Inkább az jutott eszembe, milyen szépen mutatna ez a hal a tepsiben.
Magán akcióba kezdtem. Keresztben kissé beirdaltam, megsóztam, borsoztam, megspékeltem fokhagyma gerezdekkel, beterítettem házi füstölt szalonnával és a sütőben piros ropogósra sütöttem.
Nagyon finom volt a halászlé, igaz süllő szeletek nélkül.
De a süllő! Hát az valami mennyei lett! Azt hiszem ez az a kategória amit az ember nem győz zabálni.
Már csak a romok hevertek a tálon amikor észbe kaptam, hogy nem készült róla fotó. Sajnos. Kárpótlásul rólam készült egy, ahogyan az utolsó falatokat tuszkolom magamba. Be kell érnetek ennyivel.
De ha a Balaton környékén jártok, ne érjétek be ennyivel. Feltétlenül kóstoljátok meg ezt a fenséges húsú halat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése